Szombaton volt az első kirándulás. Hajóztunk a Ropotamo folyón... az első reakció: de szééép... öt perc múlva... hmm... változott valami? ... NEEEEM... aztán szép lassan lecsorogtunk egészen a tengerig... és gyönyörű látvány fogadott, ahogy a piszkos, barna folyó egyszer eléri a hatalmas kékséget... hihetetlen... sajnos öt perc után már visszafelé hajóztunk, ugyanaz az unalmas táj, amit egy-egy madár tett izgalmasabbá... sajnos se keselyű, se papagáj nem él ezen a vidéken, helyettük a kormoránokat, fecskéket és elvétve egy-egy gémet csodálhattunk...
Aztán Szozopol felé vettük az írányt... egyik leggyönyörűbb falunak neveztem még egy éve, de most az egész turistákkal volt tele, számomra sokat vesztett a varázsából :( ennek ellenére még mindig gyönyörű, ahogy a sziklákat érik a hullámok, a régi házak és a macskaköves út. Sajnos nem sok időt töltöttünk ott... múzeum, ebéd és alvás a tengerparton (nem égtem le :))
Vasárnap pihenő, hétfőn pedig folytatódtak az órák... a csoport létszám napról napra csökken, az általam bolgárnyelv undornak és másnapnak nevezett vírusmutáció szorgosan gyűjti áldozatait. Persze mindenkinek meg van az oka, hogy miért utazott ide, van aki csak szórakozni jött, de én hónapokkal ezelőtt azt választottam, hogy megtanulok bolgárul, hát ehhez is tartom magam. Néha újra kisiskolásnak érzem magam vagy akár nevezhetjük strébernek is, de egyszerűen szeretnék jól teljesíteni, évek múlva azt mondani, hogy ezt is megcsináltam és bizonyítani, de nem másoknak, csakis saját magamnak. Holnap újabb tesztet írunk... még sok minden fel kell/kéne fognom addig, de remélem nem lesz rosszabb, mint az előző.
És egy újabb kép... Szozopol :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése