képes beszámoló a késésért cserébe :)

Egy hete elkezdtem valamit írogatni... ami azóta itt vár rám... szóval először egy héttel ezelőtti gondolatok jönnk :)

"Hát nem sikerült betartanom az ígéretemet, hogy hamarabb jelentezek... tudom, tudom... lustaság fél egészség. Jelenlegi tények: már több mint 2 hónapja nem láttam otthonomat, több mint egy hónapja ismerkedek egy új fővárossal (ami kicsit kezd unalmassá vállni) és kevesebb, mint 3 hónap és újra otthon leszek... holnap ilyenkor pedig már Veliko Tarnovo-t fedezem fel :D

na és a száraz tények után jöjjenek az elmúlt időszak eseményei :)

Az elmúlt két hét főleg szülinapokról szólt... minden második nap ünnepeltünk valakit. Talán ennek is köszönhetem, hogy a napokban rájöttem arra, hogy én az erasmus gyerek kategóriába tartozom... ami annyit jelent, hogy nem igazán sikerült velem egykorú erasmusossal találkoznom... fiatalabbal pedig egyáltalán nem."

Na eddig jutottam anno... őszintén remélem most jobban fog menni a folytatás... mondjuk egészen a végéig : ) Visszaolvasva majdnem mindent össze is foglaltam... egyedül Vitosha maradt ki. Vitosha közvetlen Szófia mellett lévő hegység... és ennyi elég is a földrajzból... lényeg, hogy elhatároztuk, hogy ott tartjuk Martina (szobatársam) szülinapját, mert imádja a hegyeket és napi 5 órán át rágta a fülünket, hogy mikor megyünk már oda. Kb. 30-an vágtunk neki a hegyeknek... libegővel mentünk középtávig majd gyalog hódítottuk meg a legmagasabb csúcsot, ami 2290 m (Cserni Vrah). Felfelé menet nem egyszer bántam meg az ötletet, na meg az óltözékem (de nem voltam egyedül vele). Hó, hideg (amit 10 perc után már senki sem érzett)... és láthatatlan sziklák... de másfél óra szenvedés után feljutottunk, azért mégse bántam meg annyira. Megpihentünk... felköszöntöttük Martinát, mini süti tortaként és pezsgő. És indulás lefelé... túl optimista voltam, hogy na majd az könnyen megy... rosszabb volt... párszor seggen csúszva közlekedtünk, én személy szerint közelről megismerkedtem pár sziklával...



Végül a vitoshai kirándulás csúcspontja!!! Mikor visszaértünk a libegőhöz felmerült a lehetőség, hogy busszal megyünk... összesen 9-en döntöttünk ezen variáció mellett... olcsóbb (gondoltuk mi) és 20 perc volt a busz indulásig, ami 5 perc sétára volt. Végül 2 órát vártunk a buszra, ami ugyan annyiba került, mint a libegő... egy óra fagyoskodás után beültünk az ottani "ötcsillagos" étterembe és fellendítettük a forgalmat. :) Végül sikeresen hazaértünk... két órával később, mint a többiek..



Szóval a hét eseménye Veliko Tarnovo... ESN (volt erasmusosok helyi csoportja, akik a programokért felelősek) által szervezett első több napos kirándulás volt... a következő decemberben jön... már alig várom/várjuk. Szombat reggel sok álmos, esetleg másnapos fiatal gyülekezett a katedrális elött... meglepő módon mindössze félórás késéssel indultunk :) Útközben három helyen álltunk meg, először egy aranykupolás, joggal gyönyörűnek nevezhető templomot csodáltuk meg, kívül és belül egyaránt, ez a Sipka nevezetű falunál található, aki egyszer hosszabb időre eljut Bulgáriába vagy legalább középtájékon jár érdemes megnézni, sőt kötelező. Következő állomás, pedig a Sipka emlékmű volt... azt hiszem joggal mondhatom, hogy örök emlék mindenki számára, hiszen az 1000 lépcső (vagy több?) biztosította, hogy fittek maradjunk. Végül egy skanzenbe látogattunk.

Veliko Tarnovo leírhatatlan!!! Szívesen tölteném ott ezt a félévet... sajnos nem volt sok időnk felfedezni, remélem egyszer még visszajutok. Esténként azért a helyi bulihelyeket is megismertük. Ja és még mielőtt elfelejtem az egyik étteremben Omega: Gyöngyhajú lány szólt :) De még mielőtt mindenki elalszik az élmény beszámolón röviden összefoglalom a hétvégét: LEGJOBB és LEGŐRÜLTEBB kirándulás volt életemben :)

Halloween!!! Őrült jelmezek sokasága... vámpírok, zombik, ördögök és egyéb eredetibb ötletek, pl. pápa, pulyka... az őrület az egyik kolesz büféjében kezdődött, majd a sokunk kedvenc szórakozó helyén, a Stroeja-ban folytatódott. Számomra komoly fejtörést okozott a jelmez... nem akartam költen, így jött a nézzük meg, hogy mi van a böröndben... végül zombivá változtam... egy leggings és egy póló bánta az akciót... ja meg egy ollót is sikerült eltörnöm... de hogy???

A hét depresszív pillanata az a volt, mikor szerdán este felfedeztük, hogy nincs meleg víz... de nem csak nálunk... nem csak a mi koleszunkban... az EGÉSZ kerületben. Egy napon át tartott... kicsit voltunk hisztisek. Majd "szereztem" egy fürdőszobát a közelben... de mire odajutottam visszatértek a régi állapotok.. szerencsére :D

Szóval valahogy így telt az elmúlt pár hét... zajlik az élet az biztos. Ígérném, hogy hamarabb jelentkezek... de a tapasztalatok alapján többet nem merek ilyet írni :)