vonat... booooring...

4 és fél óránál tartok... még 3 hátra van... de Szófia közeledik... bár mire sikerül ezt postolni gondolom már Szófiában leszek... de valamivel el kell ütni az időt :)

hmmm mik is történtek a legutóbbi bejegyzés óta... szombaton szabadtéri koncert, a Coca-Cola rendezésében, hát ennyi félliteres palackot sem láttam még életemben, mint az nap este a téren elszórva (amúgy jólehet velük focizni)... szerintem utolérte a sziget műanyag söröspoharainak a mennyiségét :) - jelentés az ablakból: tankok és egyébb katonai járművek 3 katonával őrizve... romos épületek... 50 éves panellakások... jelentés vége... pont... - szóval a koncert, "TOMATOMATOMA!!!", a bolgár megasztár győztese... rockot (szerűséget) játszanak, igazi fanatikus lettem :) koncert után még sétáltunk és koktéloztunk egyet, majd két feltűnően kedves bolgársrác próbált elhívni valahová minket... meglepő mód nemet mondtunk, de legalább kicsit gyakoroltuk a nyelvet... majd hazafelé vettük az írányt...

Vasárnap gulyáslevest főztünk.. hát ettem már jobban... de a lehetőségekhez képes (nincs fehérrépa, az őrölt kömény eléggé fura, pedig tuti az volt, a zeller meg, mint amerikában... ja és a piros paprikát inkább nem minősíteném) ehető lett... másodiknak meg szójafasítorot ettünk, mert az egyik olasz lány vega... sikerült örök emléketszereznem az olajtól, dehát nem is én lettem volna, ha nem így történik.

- vonat jelentés: 2+2 utastársunk távozott... a +2 Suzannát, egy kölyök kutyát és Zorrot, egy pici cicát jelent (a név igazán találó volt rá)... helyettük kaptunk 3 nem éppen fiatal férfit, akik izgalommal figyelték az angol nyelvet... folyt. köv.... pont -

Kedden vizsgáztunk, úgy volt, hogy 1ig óránk lesz és 2től írjuk, de végül fél 12kor neki álltunk. Azt hiszem mondanom se kell, hogy mennyire paráztam... hétfőn azon sírtam, hogy el fogom rontani... kedden délután meg azon sírtam, hogy elrontottam... persze kiderült, hogy megint feleslegesen fektettem energiát a hisztijeimbe, mert "A"-ra vagyis 6-osra vizsgáztam, ezután már semmi nem tudott igazán elkeseríteni... bár kicsit bánatra görbült a szám néhány hír hallatán, de reméljük a legjobbakat... - újabb ablakra tapadás: balra hegyek... jobbra sík, káposzta, néhol ház... jelentés  vége... uncsi... pont - Szóval tegnap volt a záróceremónia... sok fotóssal, újságíróval... vki aláírást??? híres vagyok :D aztán utolsó ebéd, utolsó beszélgetések, utolsó koktélok... pakolás... takarítás... búcsú... indulás... vonat... Szófia... de ne szaladjunk annyira előre, csak már nagyon ott lennék...

Asszem tipikus Zsuzsis makacs sztori a vonatállomásra jutásom... na kinek van annyi esze, hogy esőben, 2 táskával egy közel 30 kilós bőrönddel lesétáljon az állomásra??? nanana??? és igen Ön nyert!!!! hát én... gondoltam miért nem... sima sétával 10 perc... nehezítve max 20 lesz... oh dehogy... majdnem lekéstem a vonatot, de fent vagyok... még nem tudom, hogy ennek mennyire örülök...persze várom már, hogy ott legyek, de az OTT-on van a hangsúly... -jelentés: Pazardzsik... új utastárs... aki kedvesen üdvözölt minket egy egyperces monológgal bolgárul :) jelentés vége mégint... pont... röviden a rögös útról az állomásra... nehéz bőrönd, ami a lejtőn rendszeresen önálló életet élt és felborult az össze mini gödörben... sok vízhólyag...tanulság: vagy elkezdek gyúrni vagy legközelebb taxit hívok :D

na ha valakinek volt türelme ezt végig olvasni őszintén gratulálok... majd adok füstjeleket (vagyis ez felkerül a blogra) ha élve megérkeztem :)

u.i: kedes bolgár, büdös, alkoholista bácsi örömmel szórakoztat minket... ilyenkor hol van a kalauz, hogy közölje ez az első osztály??? mondjuk gyakorlásnak jó, mint minden... de gázmaszkért könyörgöm...

Lassan vége az első hónapnak

Ma sok fordulót ünneplek :) Egy éve ilyenkor erre felé tartottam... vagy már itt is voltam... nem tudom biztosan. Mához egy hétre pedig költözés Szófiába... de azért ne szaladjunk annyira előre.

Egy hónap elég volt ahhoz, hogy kialakuljanak baráti kapcsolatok... az én szívem az olaszokhoz húz. Bár gyakran olaszul beszélnek, mégis élvezem és egyre többet meg értek. Sara pedig elkezdett olaszul tanítani :) (ha minden jól alakul, akkor második félévben jön 3 hónapra Magyarországra, gyakorlatra :)) Ja és jövőre irány Szardínia :D az egész szigetet végig fogom utazni, már most várom... pedig milyen messze van még :) de már annyi képet láttam róla, hogy útrakész vagyok :)

Olasz mellett persze a fő nyelv a bolgár... küzdök is vele. Nagyon megszerettem és a saját lustaságomhoz képest rengeteget tanulok... főleg most, hogy bejöttek a különböző igeidők, amikben a logikát még nem sikerült megtalálnom... de a névelőragozás is két hét késéssel esett le, bár most nincs két hetem, mert kedden záróvizsga. Ami annyit jelent, hogy 11 tanóra van hátra. Persze szorgalmas tanuló létemre napi szinten látogatom a könyvesboltot újabb könyvekért... szótár, nyelvkönyv... mai célom egy igetáblázat, miután bebizonyosodott, hogy az igeragozásának tekintetében nem vagyok túl jó tippelő :) Azért a mindennapi életben már egyre több mindenre képes vagyok, pl.: a kávét zsírszegény tejjel kérni a Costa Caféban!!! <3 (nincs élet kávé nélkül :))

És akkor kicsit ugorjunk vissza az időben, egészen szombatig. Nesszebár... hát semmit nem változott egy év alatt, de azért még mindig baromi szép :) a múzeumi vezetőnk kedven angol kifejezése a "by the way" volt, ha 30szor nem hallottuk fél óra alatt, akkor egyszer sem :) ezen kívül nem sok mindenre maradt időnk... ebéd...kávé... és egy kis séta... aztán már indultunk is vissza. A hétvége csúcspontja nekem a szörf EB megnyitója volt, de szembesülnöm kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy az élőbeszédben komoly problémáim vannak a magyarral. Ebből sejthető, hogy megtaláltam a magyar versenyzőket, 4en is képviselik a mi tengernélküli aprócska országunkat... ki gondolta volna... persze ott van a "Magyar tenger" (

Következő bejelentkezésem talán már a bolgár fővárosból lesz!!! Ebben az esetben унгарско море :)). Komoly fejtörést és álmatlan éjszakákat okozott nekem ez az EB... 5 milliós kérdés: miért vannak amerikai, kanadai, hongkongi, japán és ausztrál versenyzők??? (a közelkeletet már nem említem, azt már megszokhattuk más eseményeken)... ha nem sikerült a válasz adás, akkor itt a vigaszági kérdés: vajon Bulgária értett félre valamit vagy az Európán kívüli országok??? A megfejtéseket az eletnagykerdesei@zsuzsivoltam.hu e-mail címre várom :)

Talán ez az utolsó bejegyzésem Burgaszból... ezérthát: довиждане Бургас!!!! <3
сега слушаш тази италианска музика!!! :)

Burgasz... félúton

Már két hete tanulom a bolgárt... és majdnem meg tudok szólalni :D persze a célom az, hogy mire hazaérek képes legyek dadogás nélkül, értelmesen kommunikálni... még két hét van hátra, hogy tökéletesítsem a nyelvtani tudásomat és akkor kezdődik minden élesben. Bár az órák angolul lesznek, fejembe vettem, hogy szerzek angolul tudó (komoly kihívás lesz) bolgár "társalkodó partnert", illetve szeretnék diákmunkát is vállalni. Remélem, hogy minden a terveim szerint alakul :)

Szombaton volt az első kirándulás. Hajóztunk a Ropotamo folyón... az első reakció: de szééép... öt perc múlva... hmm... változott valami? ... NEEEEM... aztán szép lassan lecsorogtunk egészen a tengerig... és gyönyörű látvány fogadott, ahogy a piszkos, barna folyó egyszer eléri a hatalmas kékséget... hihetetlen... sajnos öt perc után már visszafelé hajóztunk, ugyanaz az unalmas táj, amit egy-egy madár tett izgalmasabbá... sajnos se keselyű, se papagáj nem él ezen a vidéken, helyettük a kormoránokat, fecskéket és elvétve egy-egy gémet csodálhattunk...

Aztán Szozopol felé vettük az írányt... egyik leggyönyörűbb falunak neveztem még egy éve, de most az egész turistákkal volt tele, számomra sokat vesztett a varázsából :( ennek ellenére még mindig gyönyörű, ahogy a sziklákat érik a hullámok, a régi házak és a macskaköves út. Sajnos nem sok időt töltöttünk ott... múzeum, ebéd és alvás a tengerparton (nem égtem le :))

Vasárnap pihenő, hétfőn pedig folytatódtak az órák... a csoport létszám napról napra csökken, az általam bolgárnyelv undornak és másnapnak nevezett vírusmutáció szorgosan gyűjti áldozatait. Persze mindenkinek meg van az oka, hogy miért utazott ide, van aki csak szórakozni jött, de én hónapokkal ezelőtt azt választottam, hogy megtanulok bolgárul, hát ehhez is tartom magam. Néha újra kisiskolásnak érzem magam vagy akár nevezhetjük strébernek is, de egyszerűen szeretnék jól teljesíteni, évek múlva azt mondani, hogy ezt is megcsináltam és bizonyítani, de nem másoknak, csakis saját magamnak. Holnap újabb tesztet írunk... még sok minden fel kell/kéne fognom addig, de remélem nem lesz rosszabb, mint az előző.

És egy újabb kép... Szozopol :)

Iskola, múzeumok és a élet nagy kérdései :)

Eltelt az első teljes hét, ami a bolgár nyelv körül forgott... röviden összefoglalva fárasztó volt.... hosszabban: NAGYON fárasztó volt...

Megírtuk az első tesztet is. Őszintén nem számítottam túl jó eredményre, eléggé összezavaró volt néhány feladat... ráadásul meglepetésként ért minket a teszt... másnapra javítva volt... Много бовър avagy nagyon jó, olvasható a jobb felső sarokban... tágra nyílt szemek, ez nem lehet az enyém!!! De, ez nem másé, szóval újult erővel álltam neki a tanulásnak az nap :)

A péntek mindig felüdülés, csak fél nap és utána múzeum látogatás... ma megállapítottam, hogy itt csak mini múzeumok léteznek. A város történeti múzeumban szembesültem a ténnyel, hogy van egy nép, akik többször lázadt fel, mint mi... a nap kérdése számomra az volt, hogy a katonai egyenruhában nem sültek meg??? Olyasmi, mint a magyar huszár ruha, de szerintem jóval vastagabb... bár tény, hogy fehér volt... de nem hinném, hogy akkoriban itt tundra éghajlat dominált volna... ráadásul a szabadságharc nyáron volt (átlag hőmérséklet 30 fok lehet), végül annyira jutottam, hogy őszinte részvétem nekik, ha abban a ruhában túléltek egy napot is már hősök voltak. :)

Másik izgalmas felfedezésem a régészeti múzeumhoz köthető... egyik teremben látható volt egy fotó munkásokról (kb kőműves és szobafestő csoportképre emlékeztetett)... komoly fejtörést okozott, hogy miért lehet kint az a kép, rajta felváltva overállos és félmeztelen férfiak... majd 5 perccel később lejebb néztem és kiderült, hogy nem minden régész hord világos bézs színű ruhát, kalapot, kerek szemüveget  fekete, néhol a portól inkább szürke bakancsot, mint a filmeken :)

Hát azt hiszem ennyi ami érdekesebbnek mondható... végül egy kép az óráról... néha már nem bírjuk... van ez így :)